A klímaberendezések mint minden – működésükhöz elektromos áramot felhasználó háztartási eszköz –  rendelkezik energiahatékonysági besorolással. Véleményem szerint a klímaeszköz megrendelése előtt rendkívül fontos szempont, hogy a berendezés működésekor mennyi áram felhasználásával állítja elő a klimatizált tér optimális hőmérsékletű levegőjét.
A kisebb fogyasztású eszközök magasabb árkategóriába tartoznak. Per pillanat több forintot szükséges kifizetni egy "A" energia osztályú berendezésért, de ez a költségráfordítás MEGTÉRÜL, hiszen két nyár és megtérül a többletköltség. Amikor 30–40 %–os fogyasztás megtakarításról beszélünk, akkor az a villanyszámlábán jelentkezik.
Érdemes átgondolni: Mindig "A" energiaosztályú berendezést vásároljon!
Az E.E.R. ez egy számérték, mely arról beszél, hogy gyártó által garantált módón 1 egységnyi elektromos teljesítmény felhasználásával, mennyi hűtési teljesítményt ér el a berendezés. Például a Fisher inverter FSI 96 HFD készülék E.E.R. száma 4.02, ami azt jelenti, hogy a klímaberendezés egy W (Watt) elektromos áramot felhasználva 4,02 W hűtőteljesítményt képes előállítani. Ez a mai kor technológiai fejlettségének megfelelően egy igen jó érték.
Szelektív gyűjtjük a szemetet, inkább kerékpárral járunk, mint autóval, szeretjük a jó levegőt és kirándulunk – környezet tudatos módon élünk. Amikor működtetünk egy klímberendezést, akkor elektromos energiát használunk fel. Koránt sem mindegy, hogy mennyi fosszilis energiát szükséges felhasználnunk ahhoz, hogy hűtsük lakásunk, házunk, irodánk. /hány kg szenet égessen el egy hőerőmű annak érdekében, hogy klímatizált és kellemes környezetben éljünk, vagy mennyi atomszemét keletkezzen azon idő alatt, míg Pakson előállítják számunkra a feladathoz szükséges energiát /

A kifejezés egyszerűen osztott rendszert takar. A berendezés két részből áll: egy kültéri egységből, mely a szabad levegőn helyezkedik el és tartalmazza a hűtőkör kondenzátorát, annak ventillátorát, valamint a kompresszort és a szükséges elektronika egy részét. A berendezés másik része a belső térben elhelyezendő "beltéri" egység, mely az elpárologtató hőcserélőt, annak ventillátorát és az elektronika másik részét tartalmazza. A splitklíma berendezés így két részből áll össze egy egységgé.

A kereskedelemben elérhető klíma berendezések az úgynevezett "komfort klímaberendezések" gyűjtőnév alá esnek. Tehát azt szeretnénk, hogy kiszolgálják kényelmünket, segítsék pihenésünket, óvják egészségünket és e szempontok sorába illeszkedik az a jogos igény, hogy ha lehet, ne is terhelje környezetüket káros zajokkal.
A jó klíma berendezés úgy működik, hogy észre sem vesszük, csupán jól érezzük magunkat az adott környezetben.
Fontos és alapvető szempont tehát a berendezés összes akusztikai értéke.  A klíma készülék működése során elkerülhetetlenül "zajt" okoz. De nem mindegy, hogy mennyit és merre, és kinek.
A gyártók folyamatosan azon dolgoznak, hogy a felhasználó minél kisebb hangértékekkel fogadja el és vásárolja meg a berendezést.
A jó klíma - a technika mai állása szerint - már igen halk. Megszokható, elfogadható, szerethető.
A klíma gyártók által saját berendezéseiken elért mértékek átlagosan a következők:

Beltéri: 30 dB (decibel),  Kültéri: 50 dB

Sokan kérdezik tőlem, hogy ezek az értékek minek felelnek meg, s ilyenkor a kiajánló vállalkozó zavarban is lehetne. Összehasonlításként felhozom példának a szobai ventillátort: Na attól a klímák beltérijének közép kategóriája jóval halkabb. A kültéri hangnyomás szintje inkább összevethető egy csillárventillátor okozta "zajjal".
Vásároljunk csendes berendezéseket!